Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken

Az EPPO adatbázisában (https://gd.eppo.int/reporting/article-2674) már 2013-ban leírták a Pseudomonas syringae pv. aesculi károsítását vadgesztenyén, a gödöllői kastély fasorában. „A hivatalos magyar álláspontszerint, jelenleg, egy helyszínen található”- idézek a tavalyelőtti, nemzetközi közleményből.

A vadgesztenyék, platánok és a hársak is (lásd a mai fényképet) már többnyire a rügypattanás állapotában vannak. (Megjegyzem, hogy nagy eltérést láttok a közterületi fák, bokrok fenológiájában még egy parkon belül is.) A rügypattanás időpontjában ébrednek fel téli álmukból a károsítók, ekkor tudjuk a leghatékonyabban gyéríteni őket. Általában elmondható, hogy egy-két héten belül indíthatjuk a permetezést. A www.zsigogyorgy.hu-n is megtalálható tavalyi 1. levelünkben részletesen indokoltam a lemosás fontosságát. Mellékleteként dr. Ripka Géza tanulmányának idevágó részletét is feltettem a honlapra. Ebben növényenként áttekinti azokat a károsítókat, melyek télen, a fás részeken vagy a rügypikkelyek alatt élnek.

Itthon talán a „vadgesztenye váladékos kéregrákosodása” vagy a „vadgesztenye baktériumos kéregbetegsége” lesz a neve. A kastélyban, 2013. szeptemberében készült fotók alapján elmondhatjuk, hogy találóak a magyar nevek. Minden próbálkozás ellenére, néhány év alatt kipusztult a német faiskolából importált fasor.

► A tünetek azonosítására részleteket közlök dr. Maráczi László, Díszfák, díszcserjék védelme című munkájából (Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete, Szombathely, 2013). Egyben ezt az alapműnek számító, friss szakkönyvet, szeretném a figyelmükbe ajánlani. Érdemes beszerezni!

„Fiatal és idős növényeken is előfordul, a fiatal fák pusztulása néhány év alatt megtörténik, míg az idősek jóval ellenállóbbak. Elsősorban az Aesculus hippocastanumot és az Ae. x carnea-t fertőzi, ritkán betegíti meg az Aepavia-t és az Ae. falva-t. Eredete még nem ismert. Csak természetes nyílásokon és sebzéseken (szél megtöri az ágat, jégverés, rovarrágás) át tud fertőzni. A baktérium a kambiumot pusztítja el. Az egészséges és beteg kambium egymástól élesen elválik. A fertőzést követen két hét után a kambium barnára színeződik. A károsítottrész felett a fa levele kivilágosodik, majd néhány ág hervad, elszárad. A törzsön vagy az ágon, az elhaltkambium felett a rákos kéreg felszakad vagy behorpad. A folt tavasszal világos-sötétbarna színű, csíkokban megjelenő baktérium nyálkától nedves. Száraz nyáron a baktériumnyálka fekete kéregként borítja a károsított részt. Védekezés: nem kidolgozott...”

► Értékes visszajelzéseket kaptam az előző levélben közölt, a közterületre engedélyezett növényvédő szerek felsorolásával kapcsolatban. Köszönöm!

Valóban kimaradt a listából a Ridomil Gold Plus 42,5 WP gombaölőszer, mely egynyári dísznövények (Celosia, Dahlia spp.) fitoftórás tő pusztulására is engedélyezett, beöntözés szerűen, közterületen is. A kollégák felhívták a figyelmemet azokra a növényvédőszernek nem minősülő mikrobiológiai készítményekre, melyek a talajból támadó gombák ellen is hatásosak: Öko-Ni és az Öko-Ni WP valamint a Trifender és a Trifender WP, valamennyien termésnövelő anyagnak minősülnek. Ezekkel a készítményekkel is számolnunk kell, közülük többnek növényvédelmi mellékhatása is van, pl. Prev-B2, Tiosol lombtrágya, egyes réztartalmú levéltrágyák, stb.